Elsődleges és másodlagos fejfájás

 

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek orvoshoz fordulnak.

Első lépés mindig annak tisztázása, hogy a fejfájás egy másik betegség tünete-e – ezek a másodlagos fejfájások - vagy maga a betegség –ezek az elsődleges vagy önálló fejfájások.

 

A másodlagos fejfájások esetében sokszor derül ki magas vérnyomás, arcüreg-gyulladás, szemészeti betegség. Láz, hányinger, hányás egyidejű jelentkezése agyhártyagyulladásra utalhat. Legtöbben azonban mégis arra gyanakodnak, hogy agydaganat okozza a fejfájást, de ez a gyanú csak ritkán igazolódik. Akkor kell erre gondolni, ha a fejfájás 40-50 éves korban vagy még később kezdődik, korábban nem vagy alig fordult elő, vagy ha nem önmagában jelentkezik, azaz hányingerről, hányásról, szédülésről, a kar vagy a láb zsibbadásáról, gyengeségéről, beszédzavarról is beszámol a beteg. A hozzátartozók vehetik észre, hogy a fejfájásról panaszkodó rokonuk viselkedése megváltozik, esetleg a szokásosnál jóval többet alszik. Ilyenkor mindenképpen ideggyógyászhoz kell fordulni, aki elvégzi, ill. elvégezteti a szükséges vizsgálatokat, szükség esetén kórházba utalja a beteget.

 

Az esetek nagy többségében azonban semmilyen más betegség nem igazolódik, azaz önálló fejfájásról van szó.

 

Az önálló fejfájások is nagyon sokfélék lehetnek, osztályozásuk nem egyszerű feladat. 1988-ban nemzetközi együttműködéssel készült az a felosztás, amit ma világszerte elfogadnak. Az egységes csoportosítás használata azért nagyon fontos, mert ez teszi lehetővé, hogy „egy nyelvet beszéljenek” a fejfájások kialakulását vizsgáló kutatók és az új gyógyszerek kipróbálásában együttműködő szakemberek.

Az önálló fejfájások pontos besorolása a fejfájás megjelenésének, klinikai tüneteinek az ismerete alapján lehetséges, ennek alapja pedig a beteggel való beszélgetés. Nincs ugyanis olyan eszközös vizsgálómódszer, ami ezt a beszélgetést helyettesítetné és a fejfájás okát, kiindulópontját láthatóvá tenné. Kivizsgálásra csak abban ez esetbeen van szükség, ha a fejfájást okozó egyéb betegséget szeretnénk kizárni. Jelen tudásunk szerint ez azért van így, mert az önálló fejfájások többsége olyan visszatérő működési zavar következménye, ami az agy megfelelő központjait érinti és nyomon követésére csak speciális, a tudományos kutatásban használt módszerek segítségével van mód. Ezekkel a módszerekkel már ismert és bizonyos szempontok szerint kiválogatott betegeket és fejfájástól nem szenvedő embereket vizsgálnak, azzal a céllal, hogy az adott fejfájás-formáról még pontosabb adatokat nyerve jobban megérthessük a fejfájás kialakulásának okait, folyamatát.